Amikor a dohányzásról való leszokásról beszélünk, egyértelmű, hogy a hagyományos cigaretta használatára gondolunk. Leszoktatni már száz éve nem tudjuk a dohányzókat. A masszív dohányosok az első komoly figyelmeztetést a 60-as években kapták, amikor tanulmányok sora bizonyította a dohányzás és a rákos megbetegedések közötti szoros összefüggést. Az ember azt gondolná, hogy ezek a kutatások felnyitották az emberek és a közegészségügy szemét, elkezdődött valamiféle ésszerű stratéga a dohányzás visszaszorítására. Nem ez történt. Az egész dolog elsikkadt a politika, a gyógyszer cégek, és a dohánygyárak vitájában.
A WHO-nak az első tanulmányoktól számítva éppen 55 évre volt szüksége, hogy összehozzon egy keretegyezményt a dohányzás visszaszorítására. Ennek köszönhetően a leszoktatás igazi biznisz lett. Van itt minden a konzervdoboztól a csoda tanfolyamon át a tapasz, rágógumi, spray, gyógyszer és közösségi varázslóig bezárólag. Magam is beleugrottam mindig a leginkább divatosnak vélt leszoktató rituáléba, de soha nem jutottam el addig, hogy végleg letegyem a cigarettát.
Tudom, akaratgyenge vagyok... El kell dobni, és kész. Ezzel nem volt baj, csak utána valahogy mindig eljött az a pont, amikor újra elszívtam az első szálat. Amikor megjelentek az első e-cigaretták nálunk - ez több mint tíz éve volt - éreztem, hogy ez más, mint amivel eddig próbálkoztam. Ez se ment elsőre, de mindig próbálkoztam, és két év múlva megtörtént a csoda, nem gyújtottam rá, nem voltam büdös, nem híztam el mint egy disznó. Apropó elhízás: ezt azért illene a hirtelen leszokóknak tudnia, ha leteszed a cigit, ne nassolj, mozogj, mert disznó módra fogsz kinézni, amit nyersz a réven, bukod a vámon.
Az e-cigaretta, vagy a hevített dohánytermékek az ártalomcsökkentés eszközei. Egyrészt megszabadítanak a fő problémától, ami cigaretta füst több mint 4000 rákkeltő vegyülete, valamint a környezetemben élőket sem teszem ki a másodlagos dohányzás kockázatának. Hol itt a baj? Mondhatnám, hogy sehol, részemről semmikép, köszönöm jól elvagyok, magamat nemdohányzóként definiálom, és a nikotinnak sem vagyok rabja. Szerintem. A villámgyorsan intézkedő, a helyes utat azonnal kikövező WHO szerint, viszont ugyanaz a büdös bagós maradtam, mint régen.
A WHO valamiért, a saját lefektetett irányelveinek is ellentmondva az ártalomcsökkentést nem tekinti leszokásnak, szerinte ez ugyanolyan káros, vagy még károsabb, mint maradni a hagyományos dohánytermékeknél. És akkor még arról nem is beszéltünk, hogy mindezt rá is erőlteti azokra a kormányokra, akik annak idején ratifikálták a dohányzás visszaszorításáról szóló szerződést, így hazánkra is.
A WHO több történelmi lehetőséget is elszalasztott. Amikor megjelent az e-cigaretta, a hevített dohánytermékek, a nikotin párnák, a snus (vagyis a füstmentes termékek), nem démonizálni és a vudu mágiát megszégyenítő kutatásokat lobogtatva kellett volna kiátkozni még a használóit is. Lehetett volna felkarolni, esetleg beépíteni a leszoktatási stratégiákba, átgondolt szabályozási környezetet kialakítani, ajánlásokat megfogalmazni vele kapcsolatban.
De nem ez történt. Ha ez lett volna, a Covid sújtotta két évünk, a leszokás két éve lehetett volna. De nem lett. Talán a szerényebb jövedelműek is átállhattak volna egy nem annyira drága alternatívára. De nem álltak.
Helyette van: adóemelés, betiltás, démon idézés.
Európa rossz irányba készül indulni. Az új szabályozások nem veszik figyelembe az ártalomcsökkentést, annak mértékét (95-98%), predesztinált kutatásokra alapozva dogmatikus módon kívánják szabályozni a füstmentes termékeket. Valamiféle ortodox eszmének alárendelve csak az adózás, a tiltás, és a teljes leszokás szentháromságban tudnak üdvözítő utat mutatni.
A kérdés csak az, hogy az a közösség, amelynek a megkérdezése nélkül döntenek, mit szól. A TPD3 egy új Trianon lesz-e, ahol pont a megcsonkított részek lakói nem szavazhattak a hovatartozásukról. Csak az e-cigaretta használói 70 millióan vannak világszerte. Ha hozzávesszük a többi füstmentes termék használóit, óvatos becslések alapján is 150 millió emberről beszélünk. Lehet hogy megkérdezték őket, de senki nem válaszolt? Brüsszel bürokratái tényleg el akarják nyomni azt a képzeletbeli utolsó elszívott szálat? Számít valamit is, 150 millió átszokott leszokó véleménye? Mi tudjuk a saját példánkon keresztül a választ.
Ficsor Zoltán
Villanypára Egyesület
