1. Szüntesse meg az e-liquidek nikotintartalmára vonatkozó 20 mg/ml-es felső határt. Ennek az intézkedésnek nincs semmiféle tudományos alapja, és egyszerűen arra szolgál, hogy korlátozza azokat a kompakt termékkialakításokat, amelyek kisebb mennyiségben, kisebb teljesítmény mellett nagyobb erősségű folyadékokat használnak, amelyek hatékonyan segítik a dohányosokat a dohányzásra való áttérés kezdeti szakaszában. Az intézkedést semmilyen bizonyíték nem támasztja alá, és a szakértők a bevezetésekor is bírálták az indoklását. A korlátozás önkényes és értelmetlen, akadályozza a hasznos innovációkat.

2. A snus tilalom feloldása. A nikotinfogyasztásra szolgáló snus széles körű használata révén Svédországban és Norvégiában nagyon alacsony a dohányzás, ennek következtében a dohányzással összefüggő betegségek is alacsonyak. Az epidemiológia azt mutatja, hogy a snus használata elhanyagolható kockázatokkal jár, és hatékonyan kiszorítja a dohányzást, többek között a fiatalok körében is. Az 1992-es tilalom továbbra is érvényben van, annak ellenére, hogy számos bizonyíték van arra, hogy a snus használata - ahol engedélyezett - jelentős előnyökkel jár a közegészségügy számára. Sem tudományos, gazdasági vagy etikai ok nem indokolja, hogy az uniós polgárok ne férhessenek hozzá ehhez a termékhez. Bármi fajta szabályozásnak a toxikológiai előírásokra kell összpontosítania a füstmentes dohányra vonatkozóan.

3. Védje meg az ízek sokszínűségét a füstmentes termékekben. Az ízek széles választéka elengedhetetlenül fontos a füstmentes termékek vonzerejéhez, és ezáltal ahhoz, hogy a dohányosokat vagy leendő dohányosokat leszoktassák a cigarettától. Támogatjuk a fogyasztókra veszélyes összetevők ellenőrzését, illetve a fiatalokat vonzó termékleírások korlátozását. Határozottan ellenezzük azonban azokat az intézkedéseket, amelyek célja, hogy maguk a termékek kevésbé élvezhetővé vagy kielégítővé váljanak a fogyasztók számára, beleértve az aromák széles csoportjainak betiltását. Az ízesített termékek széles körű tiltása feketepiaci tevékenységet és az élelmiszer-aromákkal való saját készítésű keverést is kiváltja.

4. Kockázatarányos adóztatás elfogadása. A dohánytermékek jövedéki adójáról szóló irányelvek felülvizsgálatát kell szorgalmazni a tagállamok számára, hogy nulla jövedéki adót állapítsanak meg a füstmentes termékekre, hogy maximalizálják a gazdasági ösztönzést a nagy kockázatú termékekről az alacsony kockázatú termékekre való átállásra. A füstmentes dohány- vagy nikotintermékekre vonatkozó maximálisan megengedett adómérték nem haladhatja meg az éghető dohánytermékekre vonatkozó legalacsonyabb egyenértékű adómérték felét egyik tagállamban sem. Ez lehetővé teszi a tagállamok számára az adózási lehetőségek széles skáláját, miközben az EU belső piacának jobb működése érdekében a jövedéki adók kockázatarányos alapon maradnak.

5. Az egészségügyi figyelmeztetések kockázati kommunikációként való újratervezése. Az újonnan megjelenő füstmentes dohány- és nikotintermékeken található egészségügyi figyelmeztetéseket át kell tervezni, hogy támogassák a tudatos fogyasztói választást, és ezáltal elősegítsék a belső piac működését. A kockázati kommunikációnak hangsúlyoznia kell a dohányzáshoz viszonyított kockázatot, valamint azt, hogy jó választás a nagy kockázatú termékekről az alacsony kockázatúakra való áttérés. Bizonyított tény, hogy a jelenlegi figyelmeztetések túlzott riadalmat keltenek, és visszatartják a dohányosokat attól, hogy a magas kockázatú nikotintartalmú termékekről alacsony kockázatúakra váltsanak.

6. A füstmentes, újonnan megjelenő dohány- és nikotintermékek ellenőrzött reklámozásának engedélyezése. A fogyasztók csak akkor fognak alacsony kockázatú termékekre váltani, ha tudnak róluk. A füstmentes termékek reklámozása dohányzásellenes reklámként működik, és a tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy szabadon kihasználják a dohányzásról való leszokás reklámozásának előnyeit. A dohánytermékek reklámozásáról szóló irányelvet felül kell vizsgálni, hogy a reklámozás, szponzorálás és promóció tilalma az éghető dohánytermékekre és -márkákra korlátozódjon. A dohányreklámok tilalmát kizárólag a dohányzás okozta halálozás indokolja.

7. Szüntessék meg a tartály és az utántöltő tartály méretére vonatkozó korlátozásokat. A dohánytermékekről szóló irányelv (20. cikk (3) bekezdésének a) pontja) a tartály méretére (2 ml) és az utántöltő tartály méretére (10 ml) vonatkozó technikai korlátozásoknak nincs egészségvédelmi vagy fogyasztóvédelmi alapja, viszont növelik az utántöltések számát, a felhasználók kényelmetlenségét és a csomagolási hulladékot. Tudomásunk szerint egyetlen más fogyasztási cikk esetében sem vezettek be kockázatcsökkentő intézkedésként tartályméret-korlátozást. A reálisabb és gyakorlatiasabb megközelítés megkövetelné: (1) gyermekbiztos csomagolást, (2) figyelmeztető címkézést és (3) tanácsadást arról, hogy mit kell tenni, ha a termék miatt veszélybe kerül.

8. A füstmentes termékek árusítását ki kell terjeszteni az erre szakosodott üzletekre. Bizonyos termékek esetében a trafikok nem alkalmasak a fogyasztók igényeinek kielégítésére. Sem szakmai felkészültségük, sem idejük és lehetőségük nincs arra, hogy tisztességesen kezeljék az érdeklődő vásárlókat. A szaküzletek életre hívása elengedhetetlen a nemdohányzók számának növeléséhez.

9. Az online kereskedelem visszaállítása. Nem lehetetlen ellenőrzött módon eljuttatni a füstmentes termékeket a felnőttek számára. Ezekre ma már számtalan informatikai és logisztikai megoldás létezik. Nem indokolja semmi az online kereskedelem tiltását.

Ficsor Zoltán

Villanypára Egyesület