Száz független szakértő, köztük orvosok, kutatók, nikotinnal és dohányzással foglalkozó tudósok kérik a világszervezet Dohányzás-ellenőrzési keretegyezményében résztvevő tagországokat, hogy gondolják újra a dohánypolitikai szemléletét és támogassák az ártalomcsökkentés szélesebb körű befogadását. Ezek a tudósok és szakpolitikusok összefoglalták álláspontjukat az ártalomcsökkentő termékekkel kapcsolatban. Ez az összefogás szakmai körökben példátlan, és ezt a WHO sem hagyhatja figyelmen kívül, bár erős a gyanúm, hogy mégis megteszik. De nézzük miről is próbálják meggyőzni azt a szervezetet, amely bár évtizedek óta látszólag igen drasztikus harcot folytat a dohányzás ellen, de ezzel a „jól bevált” stratégiával, semmilyen eredményt nem képesek felmutatni azon kívül, hogy egyre több helyen lehetetlenítik el azokat az alternatívákat, amelyek kivezetnék a dohányosokat az éghető cigaretták piacáról.

A fejlődés kulcsa a megfelelő tájékoztatás

Habár számos kutatás alátámasztja, hogy az elektronikus nikotinbeviteli rendszerek, mint például az e-cigaretta valamint a hevítéses dohánytermékek hozzájárulnak a cigarettázók számának csökkenéséhez, a dohányzók és a leszokni vágyók azonban nem mindig kapnak megfelelő tájékoztatást az ártalomcsökkentés lehetőségeiről. A szakértők egyetértenek abban, hogy ezek a termékek, ugyan nikotintartalmuk miatt nem veszélytelenek, sikeresebben működnek mint a nikotinpótlásra bevezetett tapaszok vagy egyéb nikotinpótlók, a cigarettázás folytatásánál pedig egyértelműen kevesebb károsanyag-kitettséggel járnak. A hagyományos dohányzás visszaszorításához elengedhetetlen, hogy ezeket a technológiákat a Keretegyezmény figyelembe vegye.

A tiltásnak komoly  negatív következménye is lehet

Azt már biztosan tudjuk, hogy a dohányzás okozta betegségek elkerülésének legmegbízhatóbb módja az, ha leszokunk a cigarettázásról. A szakemberek ugyanakkor hangsúlyozzák, hogy nem feledkezhetünk meg azokról sem, akik valamilyen oknál fogva nem szoknak le a dohányzásról, esetükben ugyanis jelentősen csökkentheti a kockázatot az ártalomcsökkentett alternatívákra való átállás. Szintén beszédes adat, hogy van olyan ország, ahol a hevítéses dohánytermékek bevezetését követően 40%-os csökkenés következett be a hagyományos a dohánytermékek piacán.

Nem lehet vonzó a fiatalok számára     

A szakértők és az Egészségügyi Világszervezet is egyetértenek abban, hogy sem a dohányzás, sem az ártalomcsökkentett alternatívák használata nem lehet vonzó a fiatalkorúak számára. Egy átfogó tanulmány eredményei ennek ellenére azt mutatják, hogy a fiatalkorúak e-cigaretta használata ritka, és a nikotinpárát kibocsátó termékeket elsősorban azok használják, akik korábban már dohányoztak.

Minden lépés számít

Az ártalomcsökkentés nem csak a dohányzáshoz kapcsolódik, hanem a közegészségügy számos területén alkalmazzák. Nem véletlen tehát, hogy a világon több százmillió ember él, akik számára ezek a technológiák meghatározó eszközök a céljaik eléréséhez. A változás az egyén szintjén, kis lépésekkel kezdődik, azonban jelentős orvosi és tudományos támogatás nélkül egyre nehezebben megvalósítható. A szakértők többek között olyan lépéseket sürgetnek az Egészségügyi Világszervezet számára, mint a kontraproduktív akadályok elhárítását a csökkentett kockázatú termékek elől, független felülvizsgálatokat a jelenlegi dohánypolitikai megközelítésekkel kapcsolatban, valamint az érdekelt felek, fogyasztók és forgalmazók közötti nyitott és transzparens tárgyalási lehetőségek megteremtését.

Csak reménykedni tudunk abban, hogy ezek az elvek megállítják a WHO esztelen „háborúját”, végre igazán az ártalomcsökkentés kerülhet a középpontba, és nem a milliomos filantrópok által pénzelt szervezetek ellentmondást nem tűrő és embertelen megközelítése. A "leszoksz vagy meghalsz" politikája soha nem hozza el a füstmentes jövőt.

Ficsor Zoltán

Villanypára Egyesület