A COVID-19 járvány alatt furcsa összefüggésekre figyeltek fel egyes kutatók. Ha megnézték a kórházi statisztikát a dohányzás szempontjából, akkor azt találták, hogy a dohányzók alulreprezentáltak a betegek között. Nem kicsit, hanem nagyon, mintegy négyszer kevesebben vannak, mint a statisztikai átlag. Az első megfigyelések Kínából származtak, de erre az eredményre jutottak a francia, izraeli és japán kutatók is. Azt senki nem gondolja, hogy a dohányzás véd a COVID ellen, de elindult egyfajta kutatás abban az irányban, hogy mi lehet a dohányosok alulreprezentáltságának az oka.
Feltételezések szerint a nikotin két helyen is be tud avatkozni a fertőzés folyamatába. Ismert, hogy a SARS-CoV-2 fertőzések kialakulásában szerepe van az ACE2-nek, mint receptornak, ugyanis a vírus ezen keresztül képes fertőzni a sejteket. Amikor egy testet megfertőz a koronavírus, akkor az ACE2 koncentráció is drasztikusan lecsökken, így pedig nem képes "megvédeni" a tüdőt a gyulladástól, károsodástól. Vagyis hiába felelős az ACE2 azért, hogy a vírus bejusson a sejtekbe, ha a szervezetben az enzim koncentrációja lecsökken, összességében ez jelent nagyobb hátrányt. Viszont a nikotin ennek az enzimnek a koncentrációját nem engedi lecsökkeni, így egyfajta védelmet nyújt a fertőzéssel szemben.
A másik hatása a koronavírus következményeit súlyosbító, úgynevezett citokinviharra van, amelyet az immunrendszer túlzott reagálása idéz elő. A vírus gátolja az alfa 7 nikotin receptor működését, amely az agy és a test közötti kommunikációban vesz részt. Amikor nikotin kerül a szervezetbe, akkor a vírus annak a receptoraival lép kapcsolatba, így nem tudja "megtéveszteni" az agyunkat, és elmarad a túlzott immunválasz. Természetesen ezek csak hipotézisek, lehetséges magyarázatok, és még jelenleg is folynak kutatások a nikotin szerepével kapcsolatban. Itt jegyzem meg, bár ezzel csak a negyvenes évek elején foglalkozak, hogy az e-cigarettában használatos propilén glikol is hatásos ellenszere a vírusoknak.
Természetesen a WHO nem nézhette tétlenül ezeket a kutatásokat, azonnal ellentámadásba lendült. Egyrészt felhívta a figyelmet arra, hogy itt az idő a leszokásra - ez persze örvendetes tény - másrészt elkezdte hitelteleníteni a kutatások anyagait. Támadni kezdte az ártalomcsökkentő termékeket, így az e-cigarettát és a hevített dohánytermékeket is, mondván hogy az a fertőzés melegágya. Azzal hogy kifújod a belélegzett gőzt, terjeszted a vírust. Ezt az állítást Roberto A. Sussman és munkatársai cáfolták, de erre az eredményre jutottak az angliai Public Health England szakértői is. A lenti ábra mutatja a terjedést.
Itt nem állt meg a WHO bosszúhadjárata: tovább görgették a hülyeség kerekét, egyenesen a dohányipar ördögi tervét sejtették a feltételezések mögött. Azt talán nem kell senkinek sem magyarázni, hogy a COVID-19 miatt az emberek dohányzási kedve nem csökkent. Emelkedtek az ártalomcsökkentő termékek fogyasztási adatai is, az otthon végzett munka, a stressz ezt hozta magával. A WHO szerint viszont a járványt kihasználva, a dohánycégek un. "covid-marketinget" folytatnak. Mindezt természetesen egy olyan szervezet állítja, amelyet névtelen milliárdosok tömnek ki pénzzel. Covid-marketingnek minősül az is, ha a kedvenc e-liquided mellé kapsz egy maszkot, vagy egy fertőtlenítő kendőt.
Mit tegyen egy dohányos a COVID járvány idején? Természetesen szokjon le. Ha másként nem megy, használjon hevített dohányterméket, e-cigarettát, vagy nikotin párnát. Egy dologra figyeljünk oda, bármilyen módszerrel próbálkozunk is, a szervezetünk hozzászokott a nikotinhoz, ha tombol a járvány, ne hagyjuk abba a nikotin bevitelt. Bár az ez irányú kutatások még tartanak, de a várható eredmények fényében, ez a legjobb amit tehetsz.
Szerző: Ficsor Zoltán
Villanypára Egyesület
