Az egészségügyi világnapot minden évben április 7.-én ünnepeljük, ami a sokunk által ismert Egészségügyi Világszervezet, azaz a WHO alapításának napja. Idén a globális figyelem "bolygónk, egészségünk" témakörére irányult:

Képesek vagyunk-e elképzelni egy olyan világot, ahol a gazdaságok az egészségre és a jólétre törekednek? Ahol a városok élhetőek, és ahol az emberek minden megtesznek a maguk és a bolygó egészségének megóvása érdekében?

Az egészségügyi problémák széles körű napirendje mellett a dohányzás emberi és környezeti ártalmai „különös” hangsúlyt kapnak a WHO és az ENSZ környezetvédelmi programjában. Ez a hangsúly viszont inkább a dohányosok elleni háborúban merül ki, az új és innovatív technológiák tagadásában, az ártalomcsökkentés elvetésében.

Lássuk mit tehetnénk egy igazán szebb jövőért...

Tisztább, biztonságosabb alternatívák az éghető dohánytermékekkel szemben!

Vegyük figyelembe a párhuzamot a légszennyezés és a dohányzás okozta ártalmak között. Először is, ahogy a világ egyre népesebbé válik, ezzel párhuzamosan növekszik a levegő szennyezettsége a közlekedésben, főzésben, fűtésben és villamosenergia-ellátásban felhasznált/kibocsátott anyagok által. Világszerte tízből kilenc ember szennyezett levegőt lélegzik be. A WHO becslései szerint 7 millió idő előtti haláleset a légszennyezés következménye, ebből 4 millió beltéri légszennyezésből (pl. kályhákból vagy lámpákból) származik. Tragikus módon ezen idő előtti halálesetek 91%-a az alacsony és közepes jövedelmű országokban következik be.

Hasonlóképpen, a dohányosok 7000 vegyi anyagot lélegeznek be a cigarettából, amelyek közül 70-ről ismert, hogy rákkeltő. A dohányosok több mint 80%-a él fejlődő országokban; a légszennyezéshez hasonlóan a szegények, a kiszolgáltatottak és a kisebb népcsoportok szenvednek a legtöbbet. Évente több, mint 8 millió idő előtti haláleset tulajdonítható a dohányzásnak.

Mi a közös a dohányzásban és a légszennyezésben? Az égés. A fosszilis tüzelőanyagok felfedezése az ipari forradalom idején katalizálta az égetés használatát. A szén, a kőolaj és a földgáz a gazdasági és technológiai fejlődés nélkülözhetetlen összetevőivé váltak, és jelenleg is ezek adják a világ energiájának mintegy 80%-át.

Ami a dohányzást illeti, annak káros hatásait már 1604-ben hivatalosan is elismerték, amikor I. Jakab brit király kiadta "A Counterblast to Tobacco" című értekezését. Ebben az értekezésben a király számos, a dohányzással összefüggő társadalmi és egészségügyi problémáról panaszkodott, és még a dohányra kivetett 4000%-os adóemelést is bevezetett.

Ennek azonban nem kellene így lennie, mert mind a fosszilis tüzelőanyagokra, mind a dohányzásra találtak tisztább és biztonságosabb alternatívákat. A modern megújuló energiaforrások - például a nap-, szél- és vízenergia -, valamint az atomenergia megjelenésével a világ fokozatosan szén-dioxid-mentessé teszi energiaforrásait, így válik füstmentessé a nikotin használat is az e-cigaretta segítségével. Régóta ismert tény, hogy az emberek a nikotin miatt dohányoznak, de a kátrány miatt halnak meg. Az ártalomcsökkentett (THR) termékek innovációja megnyitotta az utat a kátrány nélkül történő nikotin fogyasztásához.

A cigarettacsikk a műanyagszennyezés legelterjedtebb formája a világon. Évente 5,6 billió szál cigarettát szívnak el, amelynek kétharmadát felelőtlenül eldobják. Ez évente 766,6 millió kilogramm mérgező szemétben nyilvánul meg; ez a leggyakoribb műanyagszemét, amelyet a tengerpartok megtisztításakor találunk. A környezeti ártalmak egyértelműek - a mikroműanyag-szivárgások jelentősen károsítják a tengeri ökoszisztémákat. A mikroműanyagok felhalmozódása a táplálékhálózatban az emberi egészségre is potenciális károkat okozhat.

Milyen szerepe van tehát a THR-nek a probléma kezelésében? Először is, fontos, hogy nyíltan kimondjuk azt a kellemetlen igazságot, hogy a THR-termékekről még nem születtek egyértelmű rendelkezések, ami ezen hulladékok ártalmatlanítását illetné. Az e-cigaretta előállításának, használatának és ártalmatlanításának életciklusa során számos lehetőség van a keletkezett hulladék helytelen kezelésére. A nem megfelelően ártalmatlanított e-cigaretták biológiai veszélyt jelentenek a nagy koncentrációjú nikotin, a lítium-ion akkumulátorok, a mikroműanyagok és a nehézfémek (pl. higany, ólom, bróm) szivárgása miatt. A problémát súlyosbítja az eldobható e-cigaretták létezése; 2015-ben az Egyesült Államokban az 58 millió e-cigarettából 19,2 millió (egyharmad) egyszer használatos volt.

Szabályozási és ipari szempontból sürgősen szükség van olyan mechanizmusok bevezetésére, amelyek csökkentik az e-cigaretták potenciális környezeti ártalmait. Egy 2021 decemberében tartott német tudományos konferencián Heino Stöver professzor egy a füstmentes nikotin termékekre vonatkozó új szabályozási keretet javasolt "RESET" néven, melyből csak egy pár pontot emelnék ki:

• A THR-termékek és csomagolásuk gyártása során ösztönözni kell az újrahasznosított anyagok felhasználását
• Mind a podok, mind a készülékek esetében kötelezővé kell tenni a visszavételi rendszereket
• Az életciklus végén a termékek felelősségteljes újrahasznosítását és ártalmatlanítását ösztönözni kell visszavásárlási programokkal és az újrahasznosító központokhoz való könnyű hozzáféréssel
• A gyártókat büntetni kell, ha nem biztosítanak megfelelő begyűjtési és újrahasznosítási megoldásokat

A cigaretta árusításának azonnali beszüntetését elvárni ugyanolyan ideológiai utópia, mint a fosszilis tüzelőanyagokból származó energia azonnali betiltása. Nem lehet csak úgy kihúzni a szőnyeget ezen több milliárd dolláros iparágak és ellátási láncok alól anélkül, hogy katasztrofális gazdasági károkat és az illegális kereskedelem fellendülését ne idéznénk elő, és ezáltal ne súlyosbítanánk az egészségügyi és a jóléti egyenlőtlenségeket.

Ficsor Zoltán

Villanypára Egyesület