Vajon mi állhat ezen igen meglepőnek tűnő döntés hátterében, illetve milyen hatása lehet ennek a politikának hosszútávon? Elsősorban én most az egészségesebb környezet megteremtése céljából vizsgálom meg a kérdést.
A dohányzás károssága három területen emelhető ki:
- a dohányzó egészségének károsítása,
- a dohányzó környezetében élők egészségének károsítása,
- az elégetett vágott dohány utáni égéstermék, illetve a szénszűrők/filterek okozta környezeti terhelés.
Az e-cigaretta ártalomcsökkentő hatásában két területen nem egységes a tudományos közösség.
Vitatott, hogy az e-cigarettát fogyasztó milyen szintű károsodásnak teszi ki a saját egészségét, illetve fordítva jelent-e ártalomcsökkentést, ha az ún. „analóg” dohányos elektronikus termékre vált. A technológia ellenzői szerint az ártalomcsökkenés csekély mértékű/elhanyagolható, támogatói szerint pedig minimum 95%-al kevésbé káros. A kérdésben mindkét oldal rengeteg alátámasztó dokumentációval rendelkezik. Érdekes azonban, hogy senki sem állítja azt, hogy az elektromos cigi használata ártalmasabb lenne a hagyományosnál, sőt azt sem, hogy kevésbé káros, a vita a lényege, hogy ténylegesen mennyivel kevésbé ártalmas.
Az e cigarettát használó környezetére gyakorolt hatásban sem találunk egységes álláspontot. Egyes szakemberek szerint teljesen ártalmatlan, azonban mások árnyaltabban látják ezt a problémát is, és olyan kutatási eredményekre hivatkoznak, amelyek szerint az e-cigaretta esetében is létezhet passzív dohányzás. Erről korlátozott bizonyítékok állnak rendelkezésre, de például észlelték, hogy a hagyományos cigarettához hasonlóan megemelkedik a passzív dohányzók vérében a kotinin szint (ez a nikotin lebontási terméke), viszont sokkal kisebb mértékben, mint a cigarettafüst esetében. Mindez függhet az e-cigarettából felszabaduló párától, a felhasználás technikájától, a hőmérséklettől, az e-cigaretta típusától és egyéb tényezőktől. Ugyanakkor abban sincs vita, hogy az e-cigaretta párája valószínűleg kevésbé ártalmas, mint a hagyományos cigaretta esetében.
De, hagyjuk nyitva ezt a két problémát: az én saját tapasztalatom szerint az e-cigire való átállás rendkívül pozitív élettani hatásokkal járt, azonban ezt magam sem tekintem egzakt tudományos bizonyítéknak. Összeségében elmondható, hogy feltehetőleg sokat segítene, ha egységesen ellenőrzött, szigorú követelményeknek megfelelő készülékeket, illetve utántöltő folyadékot használnának a fogyasztók. Nyilvánvalóan az sem mindegy, hogy a felhasználó úgynevezett mtl vagy dl kazántechnológiát használ. Előbbi esetben egy átlagos felhasználó havonta kb. 90 ml folyadékot fogyaszt el, utóbbi elérheti akár a havi 1 litert is.
A tágabb környezetre gyakorolt hatás viszont már eléggé élesen elválasztja a hagyományos és az e-cigaretta világát. Nézzük tehát az e-cigaretta és hagyományos vágott dohány fogyasztásával összefüggő környezetvédelmi szempontokat.
Az e-cigihez használt folyadék egy vegyipari termék, azaz nem kell hozzá fákat kivágni. Ezzel szemben 15 doboz (300 szál) cigaretta előállításához kivágnak egy fát, ami évente kb. 377.000 focipályányi erdő pusztulásához vezet.
Az e-cigi használata során nem keletkezik csikk, ami a leggyakoribb szemét a világon. A csikk nagyon nehezen bomlik le, szennyezi a vizeket és talajt, illetve megmérgezheti az állatokat. Továbbá az e-ciginek nincs légszennyező hatása, nem termel smogot, azaz nem növeli az üvegház hatást.
Mindezek mellett nem elhanyagolható az eldobott csikkek okozta erdőtüzek miatti károk.
Tehát a három hatásból kettőnél feltételezhetjük, hogy kevésbé káros, a környezet védelme szempontjából pedig egyértelműen kimondhatjuk, hogy jóval kisebb terhelést jelent, így megfontolt lépésnek tűnik, hogy támogassuk ezt a technológiát.
Az Egyesült Királyság már rálepett erre az útra, a döntéshozóik azon a véleményen vannak, hogy ez az alternatíva mindent összevetve kevésbé káros, és az átállás füstmentessé teheti Nagy-Britanniát.
Ezzel szemben hazánkban pont ellenkezőleg történik minden. A törvényi szabályozás nemhogy nem támogatja ezt az alternatívát, hanem ott próbálja ellehetetleníteni, ahol lehet. A minőségileg bevizsgált, biztonságos e-cigaretta folyadékok kereskedelmét beterelték a trafikokba, ahol egyébként állandó áruhiány tapasztalható, illetve ami elérhető az iszonyatosan drága lett, és minőségben pedig messze alatta van annak, ami még a piac deliberalizációja előtt a szakboltokban elérhető volt. Ez nyilvánvalóan hozta magával a fekete kereskedelem fellendülését, a kerti sufnikban kikevert, ellenőrizetlen minőségű utántöltő folyadékok széleskörű használatát amivel növelhetik a primer és a szekunder fogyasztó egészségének károsítását.
Nyilvánvalóan ésszerűtlen lenne a változást attól a kormányzattól várni, ahol a trafiktörvényt a legnagyobb magyar dohánygyár tulajdonosának lap-topján írták, aki nem mellesleg Lázár János igen jó barátja. Részemről viszont elvárás a kormányváltásra készülő ellenzékkel szemben, hogy ha már olyan nagy hangsúlyt fektetnek a zöldpolitikai kérdésekre, akkor támogassanak egy olyan alternatívát, ami jelentős környezeti terhelés csökkentést jelentene.
És igen, természetesen az lenne a tökéletes világ, ha nem lennének szenvedélybetegségek: a nikotin élvezetéről való végleges lemondás lenne a leginkább örömteli eredmény, de ameddig ez egy teljesen irreális lehetőség, addig legalább annyit tehetünk, hogy utat engedve az alternatív technológiának, megpróbáljuk e tekintetben füstmentessé tenni a Földet.
Molnár Gergely
