Füstmentesen

A dohányzás alternatívái

A szívás tudománya

2021. október 22. 08:51 - VAPER

Ízesített feketepiac

A WHO folyamatosan azon mesterkedik, hogy az ártalomcsökkentés eszközeit démonizálja. Nincs ez másként az e-cigaretta, vagy a hevített dohánytermékek esetében sem. De mielőtt belemerülnénk a mélyebb elemzésbe, tisztázzunk egy dolgot: Amikor valamiben kimutatom egy káros anyag jelenlétét, abból nem következik az, hogy a termék káros lenne.

szivas.jpg

Ilyenkor mindig az első kérdés, hogy mennyi az annyi. Minden anyagnak van egészségügyi határértéke, még a víznek is. De létezik munkaegészségügyi határérték is, ami a munkavégzés teljes idejében, vagy részlegesen fennálló kitettség szintjét állapítja meg. Tehát ha valamiben káros anyag van, akkor azt kell megvizsgálni, hogy mekkora a dózis, és mekkora a kitettség. Ha a határértékeket megállapítottuk utána mérhetjük össze ezeket a kapott eredményekkel. Nos, pont ebben van a WHO trükkje.

Nézzük a bűvészmutatvány lényegét:

  1. Keress valamilyen káros anyagot!
  2. Riogasd vele a közvéleményt!
  3. Áraszd el a sajtót és a médiát vele!
  4. Írj állásfoglalásokat ezzel kapcsolatban, hívd fel rá a tudományos világ figyelmét!
  5. Gyűjtsd be az általad predesztinált és finanszírozott kutatásokat, hivatkozz rájuk mindenhol!
  6. A fentiekre hivatkozva kérj állami szintű beavatkozást a piaci folyamatokba!

Ezt a metodust a WHO nem csak a füstmentes termékekkel teszi meg, ha a kedve úgy tartja, vagy a támogatói úgy gondolják, bármivel megteheti.

De nézzünk egy konkrét példát. Diacetyl. Ez az anyag főleg a vajas ízesítés elérésében játszik szerepet, például a vajas popcorn készítése során is. 2002 -ben az Amerikai Betegségmegelőzési  és Ellenőrzési Központ (CDC) nyolc munkásnál regisztrált egy furcsa tüdőbetegséget, akik 1992 és 2000 között egy Missouri államban lévő pattogatott kukoricagyárban dolgoztak. A vizsgálat kimutatta, hogy a legsúlyosabb tüdőkárosodásban szenvedők jelentős időt töltöttek forró olajjal teli ipari kádak mellett, ahol diacetyl-t adagolva kevergették az elegyet. Innen ered a betegség leírása és közkézen forgó neve is: „popcorn tüdő”.  Ez egy visszafordíthatatlan betegség, és a fenti nyolc betegen kívül alig tartanak ilyen eseteket számon a világon. Nagyjából tíz évvel ezelőtt, bizonyos kutatások azt mutatták, hogy az e-cigaretta liquidek ízesítésében fellelhető a diacetyl. Ezek főleg vajas aromák voltak mint a „Vajas keksz” és hasonlók. A WHO természetesen azonnal telekürtölte a világot azzal hogy az e-cigaretta popcorn tüdőt okozhat. Persze ebből semmi nem volt igaz, a diacetyl szintje a hagyományos dohánytermékek szintjének század része volt. Jöttek a rémisztő hírek, de senkinek nem jutott eszébe hogy ha a cigaretta százszor annyi diacetyl-t tartalmaz mint az e-cigaretta, hogy lehet az, hogy az egymilliárd dohányos közül egyet sem diagnosztizáltak ezzel a betegséggel. 

A tudományos világ egyszerűen szó nélkül hagyja a szakmai szempontok alapján is kritizálható kutatásokat. Csak egy apró példa: 24 órán keresztül tettek ki kísérleti patkányokat nikotin tartalmú e-cigaretta gőznek egy szűk helyen. A kutatásból messzemenő következtetéseket vontak le az e-cigaretta káros hatásairól. Senki nem kérdőjelezte meg ezeket a kutatásokat. Egy e-cigarettás a nap 24 órájában nincs folyamatos expozíciónak kitéve. Számomra felfoghatatlan hogyan lehetnek ennyire etikátlanok ezek a „kutatók”. Csak viszonyításként, amikor átszoktam és éjjel-nappal gőzöltem, napi 800 slukk volt a maximum, amit a készülékem mért. Ha ezt átlag 5 másodperccel szorozzuk amíg a tüdőben járt az „aerosol” akkor ez durván egy órás expozíciót jelent, azt is 15 órára elosztva, és a gőz 90%-a a kilégzéssel távozik a tüdőből. A vizsgálat végső konklúziója az volt, hogy ugyan a patkányok tüdején nem találtak elváltozásokat, de merev lett az érfaluk, amit persze a liquid gőz okozott, és véletlenül sem a szűk hely és a környezet okozta stressz.

Természetesen az ízesítések támadása lett a stratégia egyik fő eleme, ami annyira népszerű hogy nálunk is túlságosan „jóra” sikeredett.

De nézzük mivel is járt ez a magyar piacon: A nikotin tartalmú liquidek betiltásával az addigi éves 3-4 millió palack eladása a töredékére esett vissza. A fogyasztók ízesített nikotinos liquideket csak illegális úton tudnak beszerezni, ezzel is növelve a veszélyt, ami az ellenőrizetlen termékekkel jár. Egy teljes kategóriát kidobtak a szemétbe, melyek az átszokók számára a legbiztonságosabb eszközök lettek volna a piacon. Tehát maradt az ízesített, nikotin mentes liquid, és az ízesítetlen nikotinos, ezekkel nem lehet átszokni és letenni a hagyományos cigarettát. (Azt csak zárójelben jegyzem meg hogy a magyar dohánypiac 2020-ban 11%-al nőtt.)

Most épp a „füst” került a WHO tematikájának a középpontjába. A gőz, a pára, nem elfogadható. Egy ideig próbálták a füstmentes termékek gőzét „aerosol”-ként definiálni, de ez nem elég elrettentő, így nem maradt más hátra újra fogalmazzák a füst definícióját. Tehát a gőz így füst lesz, ami káros, nagyon káros. Így minden honpolgár, aki szimpatizál egy ekkora szervezettel, gond nélkül és kézségesen elhiszi, hogy ez nem lehet az ártalomcsökkentés eszköze. Az sem számít, ha eddigi fogalmainkat újra kell definiálni a füsttel kapcsolatban, csak egy a lényeg, a pára és a gőz váljon füstté. Egyébként is, ha a jóisten azt akarta volna hogy füstöljünk, tett volna kéményt a fejünkre. Nem? De!

A WHO következetesen alábecsüli vagy tagadja a dohányzás ártalmainak csökkentésében rejlő egészségügyi lehetőségeket, túlértékeli a kockázatokat, és szelektíven választja ki és értelmezi félre a tudományos kutatásokat, hogy a saját érvelését alátámassza. A WHO a tilalmakat támogatja és a dohányfüstmentes termékek dilettáns szabályozását, de figyelmen kívül hagyja az ilyen intézkedések valószínűsíthetően káros, nem szándékolt következményeit, amelyek a dohányzás, az egészségkárosodás és a szabályozatlan feketepiac növekedését jelentik. A közegészségügyi döntéshozóknak és politikai szereplőknek jobb tudományos és politikai elemzést kellene elvárniuk és megkövetelniük. Nyitottnak kellene lenniük az ártalomcsökkentésre a dohányzás kapcsán is. Figyelniük kellene a betegségterhek csökkentésére irányuló szakértői meglátásokra, valamint a fogyasztók és a speciális ismeretekkel rendelkező vállalkozások véleményére.

A "semmit rólunk, nélkülünk" koncepciót a döntéshozók folyamatosan figyelmen kívül hagyják. Fogyasztóként minket érintenek leginkább az aránytalan és meggondolatlan szabályozások, de minden vitából kizárnak minket. Nem hallgatnak meg bennünket, nem konzultálnak velünk, észre se veszik hogy létezünk!

 

Ficsor Zoltán

Villanypára Egyesület

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://fustmentes.blog.hu/api/trackback/id/tr4616731298

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása