Vajon ki szabályozza a szabályozók szabályait? Ez az egyszerű gondolat jutott eszembe Dürrenmatt híres regénye nyomán, miközben megpróbáltam összeszedni mit tehet egy füstmentes termékhasználó a környezettudatosság kapcsán. Ezek a termékek, e-cigaretta, hevített dohánytermékek, nikotin párnák, dohányboltban (trafik) kaphatók, így a dohánytermékekre vonatkozó szabályok érvényesek velük kapcsolatban. Ez megköti mind a forgalmazók, mind a felhasználók kezét, főleg, ami a kommunikációval kapcsolatos. Természetesen lehetne ezt észszerű keretek közt szabályozni, de a XXI. század elején még nem jutottunk el arra a szintre, hogy a bizonyítékokon alapuló döntések érvényesüljenek akkor, amikor emberek millióiról van szó. Furcsa kettőség az ártalomcsökkentésben nyakig elmerülő felhasználó számára, hogy olyan emberek döntenek a feje felett, akik nem ismerik sem az eszközöket, sem a felhasználókat, sőt kifejezetten gyűlölik őket.

Minden cigaretta több mint 1200 cellulóz -acetát rostot tartalmaz. Csak egy cigarettacsikkre van szükség ahhoz, hogy a hal felét megöljük egy liter vízben. Pedig évente 4,5 billió cigarettacsikket dobnak a környezetbe, ahol 10 évbe telhet, amíg lebomlanak. Ennek során kilúgozódnak a toxinok, korlátozva ezzel a növények növekedését, miközben pusztítják az élővilágot. (Források: Very Well Mind , National Geographic .) Nincs kétség senkiben, ha így nézzük, a cigaretta egy környezeti katasztrófa. Bár készülnek új törvények a filter anyagának cseréjéről, de a visszagyűjtéssel ezek sem foglalkoznak. Kérdés a miért? Szerény véleményem szerint a válasz a motivációban rejlik, de ezt majd látni fogjuk a továbbiakban.

Lehet az e-cigaretta jobb hatással a környezetre mint a cigaretta?

Mindenképp! Ehhez csak néhány apró szabályt kellene átírni, de mivel ez UNIO-s jogalkotási keret (TPD2), így a hazai szabályozás nem módosítható. De lássuk mik ezek a nettó marhaságok amik megkötik a jogalkotó kezét.

• „b) * nikotintartalmú folyadék kizárólag kifejezetten erre a célra szolgáló, legfeljebb 10 ml űrtartalmú utántöltő flakonokban, eldobható elektronikus cigarettákban vagy egyszer használatos patronokban hozható forgalomba, és a nikotintartalmú folyadékkal előre töltött patronok vagy tartályok űrtartalma nem haladhatja meg a 2 ml-t, „– ezt már akkor sem értettük amikor csak tervezet volt. Például egy 60 ml -es palackhoz 16,4 g műanyagot használnak, míg hat 10 ml -es palackhoz 50,4 g -ot. Ez nagyjából háromszor annyi, mint a nagyobb palack esetében. A kis palackok visszagyűjtése is macerásabb lenne. Persze mindez a biztonság miatt van, egy túlértékelt nikotin határ a bűnös, amit már számtalanszor megcáfoltak. Ugyanez a probléma a 2ml-es előre töltött tartályokkal is, egyszerűen nem életszerű ilyeneket használni.
• „c) a nikotintartalmú folyadék legfeljebb 20 mg/ml nikotint tartalmazhat,” – ez is valamilyen misztikus határérték, miközben tudjuk hogy egy erős dohányosnak ez nem elég. Így növelik a liquid fogyasztást, azzal a palack mennyiséget, ami egy ördögi kör. Ezzel szembe mennek a józan észnek és a kialakult gyakorlatnak.
• „(2) Az elektronikus cigaretták és az utántöltő flakonok csomagolási egységeihez tájékoztatót kell csatolni, amely a következőket tartalmazza:” – most képzeljük el hogy van 60ml-es palack, ezen már akkora a címke hogy minden adat elférne rajta, sőt karton dobozba sem kellene csomagolni. Nagyjából másfél A/4-es papírt spórolnánk vele, plusz nyomdafesték, energia, kartondobozok…
• Sokat tehetünk azzal is a környezetünkért ha nem magas fogyasztású készülékeket használunk. Gondolok itt a POD-ra mint kategóriára, szemben a watt vadász két akkus készülékekkel. A POD-ok liquid fogyasztása is jelentősen kevesebb, így nem csak a környezetet, de a pénztárcánkat is kíméli. Persze ehhez magasabb nikotinszint kellene, illetve az ízesített nikotinos liquidek tiltásának feloldása, ami önmagában is egy agyrém.
• Visszagyűjtés. Ez egy nagyon jó dolog lenne, ha és amennyiben ösztönözni lehetne erre a fogyasztókat. De nem lehet, azonnal a tiltott reklám, promóció, lenne a vád. Sajnos az emberek ösztönzés nélkül nem nagyon mozdulnak. A trafikok, esetleg ha lenne szaküzletek, erre alkalmasak lennének, vagy lehetnének, mint kizárólagos forgalmazói pontok.
• Felújítható kazánok, patronok. Ehhez nem kell sok magyarázat, ez a leginkább környezetkímélő megoldás. Persze senki nem „tekerő” szakember, de nekik a cserélhető porlasztó lehet egy alternatíva.
• Környezettudatos cégektől vásárolj. Itt szintén probléma a reklám és a promotálás, semmit nem lehet tudni az adott gyártó vagy termék ilyen irányú elkötelezettségéről.
• Cserélhető akku. Nem szorul sok magyarázatra, mert ha egy készülék még működik, de az akku már elöregedett, ez a legjobb módszer arra hogy még üzemben tartsuk. Az akkuk sok helyen leadhatók, így nem a szemétben kell hogy végezzék.
• „cd) a kibocsátásokat elszínező tulajdonságú adalékanyagokat,” – ezek tényleg elhitték hogy van az az ételfesték, ami megszínezheti a gőzt? Iszonyú öngól. Soha nem találkoztam olyan liquiddel ami ilyen tulajdonságokkal bír. Még jó hogy nem tették bele az mp3 lejátszó, vagy a képernyőn játszható játék tilalmát. Ilyen volt, de megbukott a piacon, nem kellett a felhasználóknak.
• Soha ne használj eldobható e-cigarettát! – ez a legrosszabb termék amit választhatsz.

Csak remélni tudom hogy a fenti listából egyszer megvalósul valami, addig is tegyük meg magunk amit megtehetünk. Nem tudom ki szabályozza a szabályozók szabályait, de lehetne benne több empátia mind a felhasználókkal, mind a környezettel kapcsolatban. 

(Jogszabály idézetek: Netjogtár)

Ficsor Zoltán

Villanypára Egyesület